G. B. Shaw, az irodalmi Nobel-díjas ír drámaíró életéből ismerünk egy anekdotát. Egyszer súlyosan megbetegedett. Az orvosok azt mondták, ha nem eszik tojást és húst, meg fog halni. De ő szigorú vegetárius volt. Megtagadta az orvosok utasításait, akik azonban ragaszkodtak álláspontjukhoz, és kijelentették, nem vállalnak felelősséget az életéért. Ekkor G. B. Shaw szólította személyes titkárát. Az orvosok jelenlétében lediktálta utolsó kívánságát:
"Ezúttal ünnepélyesen kijelentem végső akaratomat. Mihelyt nem vagyok foglya fizikai testemnek, a következő gyászmenet kövesse koporsóm a temetőbe vezető úton: először madarak, másodszor bárányok, juhok, tehenek és a többi állat ebből a fajból, harmadszor élő halak akváriumban. Minden gyászoló viselje a feliratot: "Az Úr legyen irgalmas jótevőnkhöz, G. B. Shaw-hoz, aki életét áldozta, hogy megmentse a miénket!"
Vegának lenni olyan, mint leszokni a dohányzásról
Nagyon sokan hozták már meg személyes döntésüket, hogy nem eszik meg más érző lények húsát. Amellett, hogy ez az állatok iránti könyörület egy kifejezése, a vegetarianizmust sokan követik spirituális, ökológiai és egészségi okokból. Tény, hogy azoknál, akik sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák és a cukorbetegség kialakulásának kockázata, csökken a vérnyomás, és az elhízás lehetősége.
Ki a vega (=vegetárius vagy vegetáriánus) és ki a vegán?
A vegetariánizmus a latin eredetű „vegetabilis”, azaz növényi szóból származik. Vegetáriánusokhoz olyan embereket sorolnak, akik növényi eredetű élelmiszerekkel táplálkoznak, elutasítják az állati eredetű termékek fogyasztását. Ennek a táplálkozási formának – helyesebben inkább életformának – több irányzata van. Valamennyi formájára jellemző, hogy követői a vörös húsok és belőlük készült termékek fogyasztását elutasítják (sertés, marha, borjú) elutasítják. A vegánok tovább mentek, ők semmilyen állati eredetű terméket nem fogyasztanak, így tejet, tojás és mézet sem. Vannak megengedőbb irányzatok is, itt a tej- és tejtermékek, tojás, baromfihús és hal fogyasztását is megengedett.
Mi szól mellette?! Érvek a vegetáriánus életmódra
Ha nem elég érv neked a spirituális öntudat, a karmikus következmények, a szentírás Ne ölj! parancsának betartása, akkor még két dolgot mindenképp számításba kell venned:
Az egészség
Orvosi tanulmányok bizonyítják, hogy a vegetáriánus ételeket könnyebb megemészteni, többféle tápanyagot tartalmaznak, és kevésbé terhelik meg szennyeződéssel a testet. A vegetáriánusok kevésbé érzékenyek a főbb betegségekre melyek a mai kor emberét érintik, így hosszabb, egészségesebben, produktívabb életet élnek. Kevesebb fizikai problémájuk van, ritkábban járnak orvoshoz, kevesebb fogproblémájuk és kisebb orvosi költségeik vannak. Az immunrendszerük erősebb, a testük tisztább, finomabb és bőrük szebb. A vegetáriánus életmód egy másik előnye, hogy aki ilyen életmódra vált, az valószínűleg lemond a kávéról, a dohányzásról, az alkoholról, többet jár a szabadba és rendszeresen sportol, ami csak jót tehetnek az egészségnek.
Környezetvédelem és klímaváltozás
Napjaink egyik legfontosabb kérdése a globális felmelegedés, és a környezetvédelem. A megoldásban kulcsfontosságú a vegán életmód. Földünk természeti erőforrásaival való gazdálkodást tekintve az állattartás sokkal nagyobb igényű, mint a vegán életmód. Rengeteg területet, ivóvizet, energiát használ, valamint hatalmas mennyiségű káros anyagot bocsát ki. Valójában minden általunk elfogyasztott étel rejtett környezeti költséggel jár, köztük a zöldségek és gyümölcsök is: szállítás, hűtés, üzemanyag a gazdálkodás során, valamint a növények és állatok metán kibocsátása mind hozzájárulnak a légköri üvegházgázok szaporodásához. A Világbank kutatóinak 2009. októberben megjelent tanulmánya szerint az állattartás hozzájárulása a klímaváltozáshoz legalább 51%! Az ENSZ FAO jelentése "Az állattartás hosszú árnyéka" 2006-ban azt állapította meg, hogy az állattenyésztés több üvegházhatás-keltő gázt termel, mint a szállító ipar, ha az általuk termelt CO2 mennyiségét hasonlítjuk össze. (1 kg marhahús előállítása egy hizlalóban, vagy iparszerű állattartó telepen egységnyi súlyra számítva 14,8 kg CO2-t termel, több mint 36-szor annyit, mint a spárgatermesztés során kibocsátott CO2-egyenérték mennyisége.)
Az ellenérvek, kifogások
Ami leginkább hiányzik a húsmentes étrendből, az a fehérje. Hátránya, hogy ha nem fogyasztunk elég fehérjét, a szervezet a saját fehérjekészletét kezdi el lebontani, az izmokból és a szívizomból. A fehérje nagy odafigyeléssel és bizonyos ételek kombinálásával pótolható hús nélkül is. Kombinálni kell pl. a barna rizst a hüvelyesekkel vagy tejjel, a teljes kiőrlésű búzát hüvelyesekkel és mogyoróval, kukoricát hüvelyesekkel. Fehérjére van szüksége a vasnak is a felszívódáshoz, ezért a fehérjehiányos táplálkozás miatt vérszegénység is felléphet, még akkor is, ha elegendő a vasbevitel. Fogyasszunk sok C vitaminban gazdag gyümölcsöt, ami szintén megkönnyíti a vas felszívódását. Gyakran előfordul még kalcium és B12 vitamin hiánya is. Kalcium nem jut a szervezetbe, ha semmilyen tejterméket nem fogyasztunk. Rövidtávon nem, de hosszú távon megvan a következménye – csontritkulás alakul ki. Vegyes táplálkozásnál a B12 vitamin bevitelének 70%-as húsokból, 30%-as pedig tejből, tejtermékekből és tojásból származik.
Miért nem vagyunk mind vegetáriánusok, miért ragaszkodunk a húsevéshez?!
Mindenki meghatódik a bájos kisborjú látványától, az emberek többségének nehezére esne elvágni egy csirke nyakát, de ha képes is megtenni, biztos, hogy kényelmetlenebbül érzi magát közben, mint mikor levesz egy barackot a fáról. Mégis az életünk elképzelhetetlen hús nélkül. Biztos ez? Ha kíváncsi vagy, akkor hamarosan választ kaphatsz erre a kérdésre cikkünk következő részében.