A szabályok pár hétre megszűnnek létezni…
Elkezdődött a farsangi szezon
A farsangi népszokások lényege a párválasztás mellett a szabályok felrúgása, kigúnyolása – az álarc névtelensége mögötti, következmények nélküli bolondozás és a tradicionális nemi szerepek felrúgása. Ekkor szabad a tánc, a bálok szervezése és a házasságkötés. A szokásjogon alapuló merev szabályok pár hétre megszűnnek létezni, a világ kifordul önmagából.
Mikor is?
A farsang a karácsonyi ünnep végén, vízkeresztkor, január 6-án indul és a húsvét kezdetéig, hamvazószerdáig (változó időpont) tart. A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. Noha a vízkereszti népszokásokból mára leginkább csak annyi maradt meg, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát, vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele, ekkor szentelte meg a pap a házakhamat vízzel és sóval, majd krétával a szemöldökfára ekkor írta a házszentelés évét és a G. M. B. betűket, ami a három királyokat jelöli, Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt.
Farsang lényege
Jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A középkori Magyarországon a farsangot nemesi, polgári és népi kultúrában egyaránt megünnepelték: míg a királyi udvarban karneválokat tartottak, addig a városokban és a falvakban fásángot.
A kereszténység előtti időkből származó farsangot az „erkölcsös" 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották, ám ez nem volt elegendő a hagyomány felszámolásához. A farsang így maradhatott azon kevés népszokásaink egyike, amely életképesnek bizonyult a 21. század kezdetén is.
|
Tudtad?!
A magyar nyelvben – szemben a legtöbb európai nyelvvel – a farsang szó nyert létjogosultságot a karnevál helyett. A német eredetű fasching szóból származó kifejezés jelentése húshagyókedd, ami az ünnep végére, a húsvétot megelőző böjt kezdetére utal. A karnevál jelentése valószínűleg ugyanez: cardo és vale fordítása „hús, Isten hozzád!"
|
A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra, "a farsang farkára" vonatkoznak. Legjellemzőbb ilyentájt az álarcos, jelmezes alakoskodás, ma is igen híres a mohácsi busójárás. A menetben leggyakrabban nőnek, terhes asszonynak öltözött férfiak, mesteremberek, vándorutasok, állatfigurák - főként gólya-, kecske-, ló- és medvemaszkok fordultak elő, újabban a papírmaszk és készen vett álarc is jellemző.
Általános velejárója a farsang ünneplésének a rítusok bőség- és termékenységvarázsló jellege. Akárcsak kisfarsangkor, nagyfarsang idején is szabad a tánc, a bálok szervezése és a házasságkötés, ez tulajdonképpen a húsvétot megelőző negyven napos böjt előtti féktelen mulatozás időszaka. A szokásjogon alapuló merev szabályok pár hétre megszűnnek létezni, a világ kifordul önmagából. A farsangi szezon tetőpontját a hamvazószerdát megelőző héten éri el. Mi sem bizonyítja jobban az utolsó napok jelentőségét, minthogy a magyar népnyelvben minden egyes napnak külön elnevezése alakult ki.
|
Farsangi szótár
Torkos csütörtök: hamvazószerda után tartott ünnep, tulajdonképpen már a böjti időszakra eső lakmározás, amikor a farsangkor megmaradt ételeket fogyasztották el. Pár éve a hagyományt modernizált formában újjáélesztették, az éttermekben kedvezményekkel várják a vendégeket.
Hamvazószerda: böjt első napja.
Húshagyókedd: farsang utolsó napja.
Lányok vasárnapja: hajadonok vettek rész rajta, házról házra járva adományokat gyűjtöttek.
Asszonyfarsang: Az év egyetlen napja volt, amikor a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Farsang utolsó szakaszában csak az asszonyok részvételével tartott farsang.
Farsang farka: farsang utolsó három napja.
Farsangtemetés vagy téltemetés: Szalmabábú vagy koporsó szimbolikus elégetése húshagyókedden. Jelképesen ezzel zárták le a farsangot és a telet.
Eljegyzés: A húsvéti böjt időszakában tilos volt esküvőt tartani, ezért a farsang fontos esküvői szezon volt, erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első mennyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.).A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. Ezt követte az eljegyzés.
Konc király és Cibere vajda: Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Konc király a zsíros ételek, Cibere vajda a böjt jelképe. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt.
|
Forrás: erdon.ro és holdlany.eoldal.hu
